Ritmus az életben

Wargha Bálint, Wargha Balint, dobiskola, dob, dobolás,dobos, dobtanár, tanár, tapsolás, felvidék, Nagymegyer, Drum Laboratory

Nehéz ma szülőnek és pedagógusnak lenni. Sok minden megváltozott, más lett. Megváltoztak a gyerekek, a körülöttünk lévő világ, a problémák, a megoldási módok. Manapság a pedagógusokat olyan nevelési-oktatási módszerekkel kell felvértezni, amelyek az elmúlt húsz-harminc évben ismeretlenek voltak. Nincs egyedüli üdvözítő módszer. Folyton változni kell, meg kell újulni és alkalmazkodni kell a körülményekhez és az adott gyermekhez. Húsz évvel ezelőtt ezt a változást pedagógus édesanyám is megélte, mikor iskolába kerülésemkor velem együtt átélte az iskolakezdés nehézségeit. Tanulási nehézségeimet Delacato által kidolgozott mozgásterápia segítségével küzdöttük le. Ezt a munkát fejlesztettük tovább, amikor tízéves koromban elkezdtem megismerkedni a ritmus világával, új területeket kapcsoltunk be a fejlesztésbe. A tanulás változatosabb, könnyebb lett és a ritmusgyakorlatok, a zenetanulás átsegített a nehézségeken. Iskolás éveim alatt szerzett tapasztalatokat nem hagytam elveszni, a fejlesztő munkát tanárként én is beépítem a napi munkámba.


Ritmus az élet… és élet a ritmus


A ritmus miden területen átszövi az ember életét.  Szívritmus, bioritmus, napi ritmus… már a magzat életét is áthatja, hiszen folyamatosan hallja anyukája szívdobbanásait, a magzatvízben lebegve érzi édesanyja járásának ritmusát is (egy finoman ölelő, szorító, morajló, hullámzó közegben él). A méhösszehúzódások is ritmikusan követik egymást egészen a világrajövetelig. Amikor megszületünk elveszítjük ezt a lényegre törő, pezsgő hangot. Újfajta ritmusokkal kell megismerkednünk: az ébrenlét és az alvás, a nappal és az éjszaka ritmikus változásával. Az étkezés, a fürdés, a pelenkázás, mind-mind olyan cselekvések, amelyek nagyon lassan fokozatosan vezetik be az újszülöttet a földi ritmusok világába. A ritmus feletti uralom megszerzése igen komoly és nehéz feladat az ember számára. Hiszen a ritmusérzék, a test feletti uralmat is biztosítja és életünk miden területét és szakaszát átszövi.

12

Ritmus a mindennapokban

Milyen szerepet játszik a ritmus az életünkben?

Teljesen mindegy, hogy úszol, biciklizel, futsz, zenélsz, táncolsz, csoportban dolgozol, alszol, felkelsz, napirendet állítasz össze, kommunikálsz, gondolkodsz, érzel, cselekszel – ezek a tevékenységek mögött ott van a ritmus, amit ha összekötünk ezekkel a tevékenységekkel, akkor egyszerűbbé és élhetőbbé teszi az életet.

A ritmus, a zene hihetetlenül sok módon fejleszti a gyermeket. Számos tanulmány igazolja, hogy azok a gyerekek, akik már csecsemőkorukban kialakították a saját ritmusukat (szabályos ciklusban ettek, aludtak), az iskolában is jobb helyesírók lettek, fogékonyabbak voltak a zene és a versmondás iránt. Hiszen a ritmusérzék fejlődésével párhuzamosan fejlődik a gyermek látási és hallási figyelme, hallási megkülönböztető-képessége.  Az egyszerű ritmusképlet megismerése később elvezeti a gyermeket a szavak, mondatok, összefüggő szövegek ritmusának érzékeléséhez. Azaz könnyebben találja meg tollbamondáskor, hol van a mondat vége, s hol kezdődik az új mondat. A gyermek egyre ritkábban fogja egybe írni a szavakat. A fejlett ritmusérzék a tanulást is nagymértékben megkönnyíti, jótékony hatással van a beszédritmusra is.  A ritmust vagy zenét tanuló gyermekek a beszéd által közvetített érzelmek azonosításában is fejlettebbek. Azt is kimutatták, hogy a zenei fejlettség az idegen nyelvi készségekkel is kapcsolatban áll, összefügg az idegen nyelv beszédhangjainak a megkülönböztetésével és a kiejtéssel.

8

Ugyancsak meggyőző bizonyítékkal szolgálnak a kutatások a zenetanulás matematikai eredményességre gyakorolt hatásairól. E vizsgálatok eredményei már oly mértékben elfogadottak, hogy például az amerikai Matematikatanárok Nemzeti Tanácsa (National Council of Teachers of Mathematics, NCTM) felhívja a figyelmet a zenei megértés és a matematikai gondolkodás közötti kapcsolódási pontokra. A zenetanulást olyan eszközként jelölik meg, amely kiváló segítő lehet a matematikai gondolkodás fejlesztésében már gyermekkorban.

A ritmus és a dallam ereje pozitívan befolyásolja az agy fejlődését. A két agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, melynek következménye:

  • a beszéd és a mozgás fejlődése
  • a szókincs bővülése
  • a kreativitás és a memorizáló képesség fejlődése
  • nyelvi és olvasási készség javulása
  • az iskolai összpontosítás erősödése
  • támogatja a személyiségfejlődést
  • elősegíti az érzelmi intelligenciát
  • támogatja szociális készségek fejlődését
  • a különböző ritmikus gyakorlatok, játékok, történetek, az improvizáció megtornáztatja az agyat
  • fejleszti a finom mozgáskészséget
  • támogatja és fejleszti a koncentrációs képességet
  • magabiztosságot nyújt
  • pihentet, ellazít
  • megismerteti a zenei nyelv alapjait

A zenetanulás az egész szervezetre harmonikusan hat.

13