Egy új technika elsajátítása mindig rengeteg időt és figyelmet emészt fel, legalább annyit, mint a technikai hibák kijavítása. Türelmesnek kell lennünk magunkkal, hiszen egy új szokást alakítunk ki. A viselkedési gátlásokért, az önfegyelemért és a szokásokért az agyunk homlok közeli része felel. Az agyunk nem tudja eldönteni, hogy melyik szokás jó vagy rossz. A szokásainkat felett mi döntünk, hogy azt felülírjuk-e vagy sem.
2011-ben mikor felvételt nyertem a Vienna Music Institute-ba, az ütőtartásom nem volt jó. A bal kezem abban az évben 8-szor gyulladt be és ebből kétszer volt ínhüvelygyulladásom. Akkori tanáromnak Harald Tanschek-nek elpanaszoltam, hogy mennyire frusztrál, hogy folyamatosan probléma van a kezeimmel. Megfigyelte, hogy miképpen tartom az ütőt és kijavította a hibáimat, én pedig tudatosan el kezdtem figyelni a kezeimet minden egyes ütésnél. 6 héttel később meg is lett az eredménye; egy jam session során, amikor páran odajöttek hozzám, hogy megkérdezzék: „Hogy kell tartani az ütőt, hogy ilyen könnyeden, telten szólaljanak meg a dobok, cintányérok?”
A rendszeresen jelentkező fájdalom egy jel volt számomra, ami rámutatott a hiányosságra és változtatásra sarkalt. Meg akartam szabadulni tőle és egyben vágytam a jobb hangzásra is, ezért a lehető legtöbbet gyakoroltam figyelemmel és tudatossággal. Ez a rutin, kb. 30 nap kitartó munka során alakul ki és válik szokássá. Az, hogy más is észrevette a fejlődésemet nagyon motivált, még több gyakorlásra ösztönzött. Tedd meg te is az első lépéseket a minél precízebb technikáért.
drumlaboratory.net 