Számtalanszor hallottam, hogy egy jó dobos csuklóból játszik. Annak ellenére, hogy ez elsőre igaznak tűnhet és már magad előtt is láthatod kedvenc dobosodat, hogy ő miképpen mozog. Ez mindössze egy tévhit. Egy jó dobos nem csuklóból játszik, hanem alkarból. Ahhoz, hogy a csuklódat mozgásba tudd hozni, az alkar izmokat és inakat kell aktivizálnod. Próbáld ki! A bal kezeddel fogd meg a jobb alkarodat, majd mozgasd a jobb csuklódat fel-le! Érezni fogod a bal kezeddel, hogy jobb alkarodban miként dolgoznak a feszítő és hajlító izmok.
Ez a folyamatos mozgás megterhelő és fárasztó. A klubokat járva seregnyi dobost láttam, akik két szám között lerázzák kezüket abban a reményben, hogy a következő számot könnyebben tudják majd eljátszani. Számomra ez arra utal, hogy valamilyen technikai hiányossággal küzdenek.
Ez főként abból ered, hogy elfelejtjük az „ütőtartás” szó jelentését. A legtöbb ínhüvelygyulladás, izomösszeugrás abból fakad, hogy a dobosok az ütőt fogják, nem pedig tartják, annak ellenére hogy a két szó között igenis jelentős különbség van.
A „fogni“ szavunk az erőkifejtést érzékelteti. Jól érezhető rajta, hogy egy fáradtsággal járó cselekedetre utal, például: „Erősen fogjátok!? Elengedhetem?“.
A „tartani“ szavunkat inkább egy gyengéd, erőfeszítés mentes cselekedet bemutatására használjuk, mint például a következő mondatban: „Olvasáskor a kezében tartja a könyvet.“
Az ütőtartás
A dobosok tekintélyes százaléka az elmúlt 50 évben a páros tartást (matched grip) részesítette előnyben, így vált ez modern standard ütőtartássá.
Helyezd mutatóujjad első és második ujjpercének a hajlatára az ütődnek azt a pontját, amelynél az a legkiegyensúlyozottabb játék közben. Ez körülbelül az ütő fenekét mérve az 1/3-tól picit tovább van.
Ez az a pont, ahol legjobban pattog az ütő a dobbőrön. Ezután fektesd az ütőre a hüvelykujjadat, hogy a helyén tartsd. Ügyelj arra, hogy a hüvelykujjad csúcsa a mutatóujjad felénél tovább ne kerüljön.
Így a két ujj párhuzamos fekszik egymás mellett. Hüvelyk- és mutatóujjad között látni fogsz egy lyukat, amelynek mindenképpen meg kell lennie. Ez a legfőbb jele annak, hogy az ütőt lazán, könnyedén tartod.
A maradék három ujjadat, (középső-, gyűrűs- és kisujj) ráhelyezed az ütőre. Ők a kontroláló ujjak, akik minden egyes ütéskor ellenőrzik az ütőt.
Az ímét felsoroltakat próbáld is ki!
- Vegyél az egyik kezedbe egy ütőt.
- Tartsd úgy, ahogy az előbb elmítettem.
- Üsd meg a szabad kezed tenyerét.
Amit érezned kell:
- Az ütés meglepő módon nem fáj, mert a könnyed, légies tartásnak köszönhetően az ütőre átvitt energia szétoszlott a tenyered és ütőd között.
- Az ütőd is megszólalt mint egy hangszer. Közép frekvenciában, röviden. Az ütőd is a dobfelszerelésed része.
Próbáld ki a dobokon is! A hangszered levegőt kap, meg tud szólalni. Hangosabb és teltebb hangzást eredményez.
A helytelen tartás fájdalmat okoz hosszútávon. A szorítás által nem tudod az erődet elosztani a dob és ütő között, így az ütések előtt összegyűjtött energiát a nem megfelől tartással magadnál tartod és visszajut a könyöködik, ahol az izületeket rázza majd szét.
A helytelen ütőtartás jele, ha a hüvelyk- és mutatóujj összezáródik. Eltűnik az a bizonyos lyuk és az ütőt már nem tartod, hanem fogod.
Az izmaidat és inaidat feszíted meg egészen a könyöködig, így a csuklód feszessé válik, márpedig egy természetes, egészséges ütés végrehajtásához elengedhetetlenek a könnyed ujjak és laza csukló.
Teszteld!
- Szorítsd meg az ütőt!
- Üss bele a szabad kezed tenyerébe!
Amit érzned kell:
- Ahol megütötted a tenyeredet, abban az egy pontban csípős fájdalmat érezhetsz
- A csuklód, alkarod és könyököd is belefájdul az ütésbe
Próbáld ki dobokon is. A dobok hangja olyan lett, mintha valaki fojtogatná őket. Megrövidült a hangjuk és a bizonytalanság érződik rajtuk.
Egy új technika kialakítása rengeteg figyelmet és türelmet igényel. Hogy ezt miképpen tudod ezt elérni, arra ide kattintva választ kapsz.
drumlaboratory.net 